Közgazdasági alapvetés, hogy a gazdaság és a bankrendszer kéz a kézben járnak, ideális esetben kölcsönösen erősítik egymást. A bankszektor alaptevékenysége a gazdaság folyamatos hitelezése, ezért a mostanihoz hasonló válságok esetén különösen fontos, hogy a szektor hitelezési képessége ne sérüljön – írja legfrissebb közleményében a Magyar Bankszövetség.
A kamatstop jelenlegi formájában se nem arányos, se nem méltányos intézkedés - véli Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. Szerinte a piactorzítás negatív hatásait hosszabb távon csak még nagyobb piactorzítással lehet ellensúlyozni, így olyan lavina alakul ki, amely káros a magyar bankszektornak és a magyar gazdaság egészének. A főtitkár a jelzáloghitelezés jelentős lassulására számít, úgy tartja, a kamatstop 3 és 5 éves jelzáloghitelekre történő kiterjesztésével a lakosság széles köre számára hozzáférhető jelzáloghitelezés időszaka alighanem véget ért. Szerinte a mostani helyzet a pénzügyileg megfontoltabb, végig fix kamatozású hitelt választó, és ezért magasabb kamatot fizető ügyfelekkel szemben is méltánytalan.
Az európai és a magyar gazdaságnak minden korábbinál több gazdaságfejlesztési és likviditást biztosító kölcsönre van szüksége a háborús recessziós hatás leküzdésére. A megváltozott piaci körülményekhez mindenkinek alkalmazkodnia kell. Tudjuk, hogy a lakossági jelzáloghitelekre meghirdetett kamatstop - amelynek terheit a bankszektor viseli – a háztartások ezreinek ad stabilitást olyan időkben, amikor rengeteg tényező vált kiszámíthatatlanná körülöttünk. Ugyanakkor több tízezer olyan hitelfelvevő részesül a bankok kárára a kamatstopból, akik nem szorulnak rá erre a védelemre - írja a Bankszövetség.
Az adathalászat veszélyére figyelmeztet - egyebek mellett tudatos internethasználatot javasol és azt, hogy a banki adataikat ne adják meg senkinek az emberek - a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a Magyar Bankszövetség új tájékoztató kampányában, amelyet kedden mutatott be.
A Bankszövetség félrevezető kommunikációt folytat az agrárhitel-moratóriummal kapcsolatban - emelte ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közleményében.
Sajtóközleményt adott ki a tegnap kihirdetett agrárhitel-moratóriummal kapcsolatban a Magyar Bankszövetség, amely szerint az új moratórium a nemzetközi szabályok alapján elnehezíti az igénybe vevő ügyfelek jövőbeli hitelezhetőségét, ezért azt javasolják, hogy saját bankjukkal egyeztetve találják meg a megfelelő pénzügyi megoldást az érintettek.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter döntésének megfelelően, július 15-én megalakult és egyben megtartotta első ülését a Digitalizációs fejlesztési és szabályozási munkacsoport, amelynek szándéka, hogy hatékonyan előmozdítsa egy európai szinten versenyképes, a digitalizációban élen járó, a társadalmi és üzleti elvárásokat magas szinten kiszolgáló, innovatív pénzügyi szektor kialakulását - közölte Túri Anikó, a munkacsoport vezetője, pénzügyi és gazdasági jogi szabályozásért, valamint az állami vagyonért és postaügyért felelős államtitkár az MTI-vel pénteken.
Frusztráltan vették tudomásul a magyar bankok a kormánytól kapott 250+50 milliárd forintos új adóterhüket, amely szerintük ellehetetleníti a piac további fejlődését. Mégsem merülnek önsajnálatba: kétféle, jelentős banki áldozatvállalást tartalmazó javaslattal is megkereste a Magyar Bankszövetség a kormányt a kamatstop jövőjét illetően. Jelasity Radovánt, a szervezet elnökét az Erste Bank elnök-vezérigazgatói minőségében is kérdeztük: a bank célja az, hogy az OTP és a Bankholding után mielőbb a piac harmadik legnagyobb szereplője legyen. Interjú.
A Magyar Bankszövetség szerint a jelenlegi környezeti feltételek mellett 2022 első negyedévében a hazai bankszektor jövedelemtermelése megszűnt, az MNB jelentése alapján viszont ugyanezen időszakra a bankszektor konszolidált nyeresége 78 milliárd forint volt. Egyebek mellett a két összeg közötti látszólagos ellentmondás feloldásáról is beszélt Palkó István, lapunk Pénzügy rovatának vezető elemzője a Portfolio Checklist pénteki adásában.
„A jelenlegi környezeti feltételek mellett 2022 első negyedévében a hazai bankszektor jövedelemtermelése megszűnt” – közölte pénteken délelőtt a Magyar Bankszövetség, kifejtve ellenkezését a kormány különadóterveivel szemben. Mivel az MNB éppen ma tette közzé a bankszektor első negyedéves statisztikáit, gyorsan leellenőrizhettük az állítás igazságtartalmát: valóban eltűnt-e a bankok profitja. Ha ügyesen nézzük a számokat, a bankszövetségnek igaza van. Az eredményromlás tetemes része egyetlen nagybank céltartalékaihoz kötődik.
A változó kamatozású lakossági jelzáloghitelekre korábban kamatbefagyasztást rendelt el a kormány, a Magyar Bankszövetség szerint azonban a reális gazdasági növekedés és a versenyképesség érdekében kívánatos a piaci viszonyok visszaállítása - közölte a szervezet az éves testületi ülését követően. Az ülésen jelen volt Varga Mihály pénzügyminiszter és Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke.
A Magyar Bankszövetség ma tartotta meg éves rendes Testületi Ülését, ahol több megüresedett pozícióra választottak új vezetőket - derül ki a szövetség közleményéből.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastjének keddi adása. A mai műsor rendhagyó volt, mivel azt nem lapunk stúdiójában, hanem a Portfolio Hitelezés konferenciáján rögzítettük, amely kedden, a budapesti Kempinski Hotelben került megrendezére. Az adásban előbb Zolnai György, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója, másodikként Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója, végül pedig Jelasity Radován, az ERSTE elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke szólalt meg. Az interjúkban egyebek mellett szóba került, hogy az infláció látszódik-e már a hazai hitelkeresleten, hogy fennáll-e a credit crunch veszélye, hogy milyen hatásai vannak a kormányzati kamatstopnak, és persze arról is megkérdeztük interjúalanyainkat, hogy a költségvetési kiigazítás tekintetében mennyire reális a bankszektortól a jelenleginél nagyobb befizetést várni a magyar büdzsébe. Az interjúkat egymás után, minimális szerkesztéssel közöljük.
A magyar bankszektor stabil és sokat tesz a magyar gazdaság erősítése érdekében – mondta el Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke a Portfolio Hitelezés 2022 konferencián tartott előadásában. A szakember ugyanakkor óvva int bármiféle egyoldalú beavatkozástól a piaci mechanizmusba, ugyanis a magyar bankok terhének növelésével a külföldiek kerülnének előtérbe. Kiemelte azt a négy fő kockázatot is, amellyel most szembe kell néznie a hazai hitelintézeteknek.
Kiberbiztonsági edukációs kampányt kíván elindítani a digitális pénzügyi műveleteket végző lakossági ügyfelek tudatosságának további erősítése érdekében az MNB és a Magyar Bankszövetség. A kezdeményezésre nagy szükség van, hiszen az online fizetési műveletek számának gyarapodásával párhuzamosan az utóbbi években nőtt az ügyfelekkel szembeni visszaélési kísérletek száma is. A hazai elektronikus pénzforgalom ugyanakkor európai összehasonlításban is rendkívül biztonságos, a sikeres visszaélések és az ügyfelek által elszenvedett veszteség forgalomhoz viszonyított aránya alacsony. Ahhoz viszont, hogy ez így is maradjon, megelőző jellegű beavatkozásra, az ügyfelek felmerülő kockázatokkal kapcsolatos felkészítésére van szükség.
A digitalizáció előretörésével a kiberbűnözői tevékenység is egyre fokozódik: egyre több ipari méretben működő csalót lepleznek le külföldön, akiknek a tevékenysége hazai ügyfeleket is érint. A hatóságok óvatosságra intenek mindenkit, külön figyelmeztetve, hogy az utóbbi időben a pandémia miatt egyre több olyan személy kezdte el használni a digitális eszközöket, aki a tapasztalatlansága okán könnyebben válhat a csalók áldozatává.
A korábbi években megszokotthoz hasonlóan ma ismét a hazai pénzügyi vezetőkkel és a Bankszövetség elnökével egyeztetett az MNB vezetése - közölte honlapján a jegybank.
Közleményt jelentetett meg a Magyar Bankszövetség a miniszterelnök által tegnap bejelentett lakossági kamatstopról, amelyben egyet nem értését fejezi ki a szervezet a kormányzati intézkedéssel.
Egyszerűbbé, költséghatékonyabbá és környezetileg is fenntarthatóbbá tenné a banki szolgáltatásokat a Magyar Bankszövetség, a pénzforgalomtól a jelzáloghitelekig. Mondhatnánk, csak a bankokon múlik a fejlődés, de nincs így: „A fenntartható bankolás 10 pontja” címmel nemrég közzétett tanulmány egy sor előremutató jogszabály-változást javasol, amelyek egy része jó eséllyel hamarosan megvalósulhat, és messze túlmutat a mindennapi bankoláson.